Pünkösdi és Szent Iván-napi népszokások

Pünkösd

A Szentlélek eljövetele. Az Egyház születésnapja.
Több régi búcsújáróhelyen (Csíksomlyó, Radna, Mátraverebély) búcsúnapot tartanak.

I. Pünkösdkirály-választás

A legények lóversennyel vagy más ügyességi versennyel választottak maguk közül pünkösdi királyt.

II. Pünkösdölés

1. Házról házra jártak jókívánságaikkal a pünkösdölők.

III. Pünkösdkirályné-járás
Négy lány vezetett egy kisebbet, a pünkösdi királynét.

Szent Iván napja – a nyári napforduló

I. Tűzgyújtás

Június 24. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a ködtől, jégesőtől, dögvésztől, elősegíti a jó termést.

II. Tűzugrás – szentiváni ének

A tűz tisztító, gonoszűző ereje. Egészség- és szerelemvarázsló célzata is volt.

Kattints ide a rejtvényekért!

Húsvét

Mit ünneplünk húsvétkor?

Jézus feltámadását.

Mikor van húsvét?

A tavaszi napéjegyenlőséget (azaz március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnap.

Mi az a nagyböjt?

A nagy ünnepekre testi-lelki összeszedettséggel készülünk. A nagyböjt a húsvéti ünnepkörben ugyanazt jelenti, mint karácsonykor az ádvent. Hústól való tartózkodás, főként pénteki napokon. Imádság, templomi szertartásokon való részvétel (pl. Keresztút)

Mikor kezdődik a nagyböjt?

Hamvazószerdán 0 órakor. (Azaz a farsang utolsó napjának, “húshagyó” keddnek éjfélétől elkezdődik a húsvéti időszak.)

Mivel ünnepeljük hamvazószerdát?

Szigorú böjttel. A római katolikusok templomba mennek, ott a pap szentelt hamuba mártott ujjával keresztet rajzol az emberek homlokára, és közben ezt mondja: emlékezzél, hogy porból vagy, és porrá leszel. Ez elgondolkoztat, kizökkent a vidám világ harsány hangulatából, és elindít a húsvéti gondolatok, a bűnbánat és a lélek megtisztulása felé. (A szentelt hamut a tavalyi szentelt barka elégetésével készítik.)

Milyen hosszú a húsvét?

A római katolikusoknál kilenc napig, a görög szertartásúaknál tíz napig tart. Húsvét ünnepe a húsvét előtti vasárnapon kezdődik. Ezt a napot virágvasárnapnak hívjuk. A megváltás, és a messiási küldetés beteljesedése Jézus jeruzsálemi bevonulásával kezdődött. Virágvasárnapnak azért nevezzük (a legtöbb idegen nyelven pálma-vasárnap), mert Jeruzsálem népe pálmaágak lengetésével ünnepelte Jézusnak a városba érkezését. Azokban az európai országokban, ahol nincs pálma, a pálmaágakat egyéb növények hajtásaival helyettesítik. Nálunk rügyező fűzfaágakat használnak. A barkás hajtásokat a pap megszenteli, majd Jézus bevonulására emlékezve, szertartást végez a templomban. A bevonulási szertartás után elénekelik Jézus szenvedésének történetét. Ez a passió.

Virágvasárnap után kezdődik a nagyhét. A közember számára a nagyhét első nevezetes napja a nagycsütörtök.

Mit ünneplünk nagycsütörtökön?

Jézus szenvedésének, kereszthalálának és a megváltásnak ez a kezdete. Az utolsó vacsorának, Júdás árulásának, Jézus elfogásának és a kínvallatás éjszakájának az emléknapja. Mindezek a valóságban is csütörtöki napon történtek.

Mire emlékezünk nagypénteken?

Jézus kereszthalálára. Ilyenkor szigorú böjt van. Nagypénteken is van passió. A nagypéntek lényeges eleme a szent sír és a keresztút.

Mit kell tudni nagyszombatról?

Jézus sírban fekvésének a napja. Húsvét előestéje. A görögkeletiek számára a húsvét vasárnap hajnalban kezdődik. A római katolikusok nagyszombat délelőttjén még a nagyhét szellemében ünnepelnek délután megkezdődik a húsvétvárás. Készülődünk az esti (késő délutáni) feltámadási ünnepségre. Húsvét előestéjének központi ünnepsége a feltámadási körmenet. Körmenetről hazatérve vár az ünnepi vacsora. Húst vehetünk magunkhoz, innen a szó magyar eredete: húsvét.

Mi történik húsvét vasárnapján?

Jézus vasárnap támadt fel, a Megváltó és a Messiás küldetése vasárnap teljesedett be. Húsvétvasárnap  a Szentmisén ételt szentelnek.

Mit ünneplünk húsvét hétfőjén?

Ekkor van itt az ideje a számos húsvéti népszokásnak. Locsolkodás, hímes tojás, egymás meglátogatása.

Véget ér-e hétfőn a húsvét?

A húsvéti időszak Szentháromság-vasárnapig tart, ez a pünkösd utáni vasárnap. A szorosabban vett húsvét még egy hétig tart, és fehérvasárnappal ér véget. A húsvét utáni vasárnapot azért nevezik fehérvasárnapnak, mert az ókorban a felnőtt keresztelkedőket húsvétkor (ld. keresztvíz-szentelés) keresztelték meg. A keresztség felvétele után fehér ruhába öltöztek, és ezt egy hétig viselték. Utoljára fehérvasárnapon jelentek meg egységesen fehérben, aztán már mindenki olyan ruhát vett magára, amilyenje volt.

Forrás: Történelemtanítás

Verseny 5-6

Verseny 7-8

A húsvéti ünnepkör szokásai

I. Virágvasárnap

Barkaszentelés
Kiszehajtás, villőzés

II. A nagyhét jeles napjai

Külső megtisztulás: mosás, takarítás, meszelés, porták rendbetétele
Belső lelki megtisztulás: Gyónás, Áldozás
Nagycsütörtök: „Rómába mennek a harangok”
Nagypéntek: Jézus kereszthalála, böjt és a gyász ideje.
Nagyszombat: tűzszentelés, vízszentelés, Jézus feltámadása (húsvétvasárnap), feltámadási körmenet.
Húsvétvasárnap: Húsvéti határkerülés, Ételszentelés, zöldág-járás
Húsvéthétfő: locsolkodás: vízzel, majd a két világháború között kezdett általánossá válni a szagos vízzel, kölnivel való locsolkodás és a locsolóversike.
Kedd: Abaújszántón szokás volt a Sátor hegyre való kirándulás
Fehérvasárnap: komatál

Kérdések és válaszok (Húsvét)

1. Kattints a rejtvényekért!

2. Feladatok Húsvét